Barion Pixel
HEGESZTŐ BLOG

Milyen hegesztőgépet vásároljak otthoni használatra?

Hegesztőgépek hobbi célú felhasználásra...

Otthon hegesztenél és felmerül a kérdés, hogy mivel?

A hegesztőgépek sokrétű használata, végeláthatatlan típusai közül nem egyszerű a választás sokszor még egy szakavatottnak sem, akkor honnan is tudhatná egy laikus, hogy mit is válasszon? Az ipar ugrásszerű fejlődése vonzotta maga után a technológia magas szintű fejlődését is, lehetővé téve számunkra a legmegfelelőbb gép kiválasztását személyünkre és munkálatainkra szabva. Legyen szó ipari, kisipari, vagy akár otthoni, hobbi célú felhasználásról. A választásnál talán hátránynak tűnik a gépek sokrétűsége, viszont pont ebből kifolyólag a számunkra legelőnyösebb választásokat teszik lehetővé. Teljes mértékig igényeinknek megfelelően választhatjuk ki a tökéletes hegesztőgépet. A legelső lépés az, hogy határozzuk meg, hogy milyen céllal, konkrétan milyen feladatokra szeretnénk hegesztőgépet vásárolni.

Mit szeretnénk hegeszteni?

Minél pontosabban meg tudjuk határozni a célfeladatokat, annál könnyebb lesz kategorizálnunk, hogy milyen hegesztőgépre is van szükségünk. Vannak nagyobb hatékonyságú, gyors hegesztési sebességű gépek, vannak lassabb teljesítménnyel bírók, viszont több területen használhatóak. Nem mindig az az előnyösebb, ami elsőre annak látszik. Például ha egy kaput szeretnénk legyártani magunknak, amit egy nap alatt meg tudunk csinálni, ahhoz nem feltétlenül kell megvennünk egy nagy hatékonyságú drága gépet. De ha például beton elemeket, beton gerendákat szeretnénk sorozatban önteni, és ahhoz szeretnénk sablonokat gyártani, ott már megfontolandó a nagyobb hatékonyságú gép, mivel sok egyforma sablont kell elkészíteni viszonylag rövid idő alatt a hatékonyság érdekében. Ha nagyobb volumenű dolgokat, vagy széria dolgokat kell gyártanunk, valószínűleg jobban járunk egy hatékonyabb hegesztési eljárással. Viszont ha alkalmankénti hegesztésekre vásároljuk a berendezést, megteszi egy kisebb hatékonyságú hegesztőgép is.

Hol akarunk hegeszteni?

Tudnunk kell pontosan hogy mit akarunk csinálni, és nagyon fontos az is, hogy hol akarunk dolgozni, hiszen nem mindegy egyes hegesztési folyamatoknál, hogy műhelyben, tehát beltéri munkálatokat fogunk csak végezni, vagy akár kültéren, szabad levegőn is kell használnunk majd idővel a hegesztőgépünket. Vannak olyan hegesztési eljárások, amiknél például kimondottan hátrány, ha szabad levegőn, esetleg szeles időben kell hegeszteni, míg egy másik hegesztési eljárásnak még teljesen normális körülménynek tűnik.

Milyen anyagvastagságot akarunk hegeszteni?

Tudnunk kell előre, hogy csak vékonyabb anyagokat akarunk e hegeszteni, vagy akár vastagabbakat is, esetleg extrém vastagságot is, tehát mondjuk 10-20 milliméternél vastagabb fémeket is hegesztenénk e. Ha be tudjuk határolni, hogy mondjuk 2 és 5 milliméter közötti anyagokat akarunk hegeszteni, akkor máris tudni fogjuk, hogy milyen teljesítményű hegesztőgépek közül kell választanunk majd. Minden meghatározott anyagvastagsággal közelebb kerülünk a megoldáshoz, a teljesítmény terén. Itt szoktuk megjegyezni, hogy nagyobb teljesítményű géppel lehet kisebb energia igényű munkadarabokat is hegeszteni, de kisebb teljesítményű géppel nem tudunk nagyobb igényű munkákat elvégezni.

Milyen anyagokat akarunk hegeszteni?

Tudnunk kell előre, hogy milyen fémet szeretnénk hegeszteni. Acélt, alumíniumot, rozsdamentes, esetleg saválló anyagokat, stb…  Minden fémnek megvan a legjellemzőbb, legideálisabb hegesztési formája, hegesztési típusa, hogy minél tartósabb varratokat, kötéseket hozhassunk létre, minél hatékonyabban, és minél esztétikusabban is. Természetesen majdnem mindegyik hegesztési típusnak vannak a fémek többségére megfelelő hozaganyagai, hegesztő huzaljai, elektródái, vagy épp pálcái, amivel megfelelően össze lehet hegeszteni azokat, de a technika robbanásszerű fejlődése pont ebben segített a legjobban, hogy a célirányos munkálatokhoz, anyagokhoz, a legmegfelelőbb gépeket tudjuk kiválasztani. Ahol a tartósság, és esztétika is magas szintű minőséget követel meg, ott célszerű azokat a hegesztőgépeket alkalmazni, amelyek az adott területen a legmegfelelőbbnek bizonyultak. Ezeket nagyon komoly körülmények között tesztelték hosszú évtizedeken keresztül, mindenféle minőségi vizsgálatoknak vetették őket alá, amik által kaptak olyan eredményeket, hogy pontosan meg tudják határozni, hogy adott anyagoknál, adott körülmények között, mely hegesztési eljárások a legmegfelelőbbek, legoptimálisabbak.

Milyen pozícióban akarunk hegeszteni?

Helyszínen, mindenféle pozícióban fogunk hegeszteni, vagy munkapadon, forgatva a munkadarabot. Egyes hegesztési eljárások igen jól tolerálják a hegesztési pozíciókat, míg más eljárások kimondottan nehezen kezelik azokat. Ismét egy meghatározás, hogy hogyan is fogunk dolgozni a munkálataink során. Ha például egy kaput műhelyben, munkapadon forgatva kell gyártanunk, szinte bármilyen hegesztési eljárással könnyedén megoldhatjuk a feladatot. Viszont ha helyszínen kell dolgoznunk, rögtön a helyén beállítva kell hegesztenünk, sokféle pozícióban lesznek rajta varratok, mint például: vízszintesen, függőlegesen, fej fölött, haránt irányban, stb…  , ott már érdemes ezek figyelembevétele mellett megválasztanunk a legjobb hegesztési eljárást, és az azt legjobban toleráló hegesztőgéppel kivitelezni.

Ha az előzőekben pontokba szedett feltételekre tudjuk a válaszokat, meg tudjuk határozni, hogy milyen felhasználási feltételeknek kell hogy megfeleljen a hegesztőgépünk, akkor az adott kategórián belül érdemes még megnéznünk a gépeket, hogy milyen kategóriájú gépre lesz szükségünk. A hegesztőgépek között vannak váltóáramú, és egyenáramú hegesztőgépek. Vannak trafósak, vagy inverteresek. Védőgázosak, vagy bevont elektródásak, vagy épp porbeles huzallal működők. Lehetnek léghűtésesek, vagy vízhűtésesek. És sorolhatnánk még a hegesztőgépek sokszínűségét, de maradjunk csak a felsorolt, legfontosabb szempontoknál, amikre nekünk, kis-felhasználóknak is szükségünk lehet.

Trafós vagy inverteres hegesztőgépet szeretnénk?

A trafós hegesztőgépek az elmúlt évtizedek hegesztő berendezései voltak, de a mai napig sok helyen nagy becsben tartják őket. Stabil áramforrás, jó elektródakezelés jellemzi őket, és tetemes súllyal rendelkeznek, hiszen a trafókban jelentős vasmagok vannak mint tudjuk. Erőteljes, határozott gépek, nehéz őket kinyírni, elrontani, stabilitásuk jelentős. Gyártottak belőlük váltóáramú, és egyenáramú kivitelt is, és a mai napig is megvásárolhatóak. A váltóáramúaknak fixen be vannak kötve a munkakábelei a hegesztőgépbe, az egyenáramúaknak egy úgynevezett gyors-csatlakozós bekötésük van, hogy meg lehessen cserélni a pozitív, és a negatív oldalon a test, illetve munkakábeleket. Ezek azt a célt szolgálják, hogy egyenáramú hegesztésnél polaritást lehessen cserélni szükség esetén. (erről később bővebben)

Az inverteres hegesztők az utóbbi években nagyon elterjedtek, hisz az elektronika világát éljük. Ebben a hegesztőgépben mindent elektronika csinál, tehát nincs szükség nehéz, vasmagos trafókra bennük, ebből adódóan a súlyuk lényegesen lecsökkent. Ugyanazon kategórián belül egy trafós hegesztő súlya többszöröse egy inverteresnek. (akár 6-8-szorosa is) Az inverteres hegesztők a modern technológiájának köszönhetően nagyon jól kezelik a hegesztő hozaganyagokat, könnyű az ívgyújtásuk. Az inverteres hegesztőgépekben is elérhető váltóáramú, és egyenáramú kivitel. Az egyenáramú kivitel szintén a polaritás váltást teszi lehetővé. Vannak hegesztési eljárások, ahol erre szükség van, a hozaganyag, hegesztő anyag használatához. Az inverteres hegesztők nagyon kezesek, könnyen használhatóak, viszont érzékenyek a hálózati feszültség ingadozásra. De ez meglehetős tapasztalattal kiküszöbölhető.

Védőgázos, bevonatos, porbeles?

A különböző hegesztőgépek, különböző hegesztési technológiákhoz vannak gyártva. Egyes hegesztőgépekhez különböző gázokra van szükség, másokhoz bevonatra, egy harmadikhoz meg porbeles megoldást alkalmaznak. Mindegyiknek ugyanaz a célja, a fémfürdőtől távol tartani az oxigént. A varratot gázburok veszi körül a kötés pillanatáig, ezzel megakadályozva az égést. A hegesztő hozaganyagok sokféle ötvözőket tartalmaznak, amelyek oxigén hatására elégnének, kiégnének a hegesztés közben, mellyel teljesen meggyengítenék a varratot. Ezen kívül az oxigén hatására a fémfürdő felforrna, ami jelenség következménye az, hogy szivacsos, törékeny, elégett, salakos fém keletkezne varrat helyett.

A hegesztési eljárásunk során meghatározó szerepet játszik, hogy milyen “védőgázos”  (gáz, bevonat, porbeles) hozaganyagot használunk. Mindegyik típust meghatározott hegesztési körülményekhez fejlesztették ki, pont azért, hogy a legoptimálisabb helyzetekben tudjunk hegeszteni velük. Szerepük nagyban befolyásolja a hegesztés teljesítményét, sebességét, a hozaganyag hegeszthetőségét. Ha az előző 6 pontba felsoroltak közül már tudjuk, hogy miként szeretnénk végezni a hegesztést, az máris meg fogja adni számunkra, hogy mely hegesztési forma, eljárás kell nekünk.

Lég-, vagy vízhűtéses?

Egyes hegesztőgép típusoknál magát a munkakábelt egy úgynevezett vízhűtéssel látják el. Erre azért van szükség, mert amikor folyamatosan kell hegesztenünk nagyobb teljesítményen, akkor a munkakábel hajlamos túlmelegedni, szinte “megégni”, ami nagy mértékben megnöveli a munkakábel ellenállását, és ezáltal a beállított hegesztési paraméterek nagy mértékben képesek megváltozni. Ez ahhoz a jelenséghez vezethet, hogy értelmetlenül nézünk csak a munkadarabjainkra, hogy miért nem tudjuk normálisan hegeszteni már azokat 20-30 perc után, pedig addig teljesen jól ment. A túlhevített munkakábel teljesen képes megváltoztatni a hegesztési paramétereket adott beállításokon belül. Az ilyen vízhűtéses gépeknél kétféle megoldást alkalmaznak, az egyik, amikor magába a gépbe van beépítve a vízhűtő egység, a másik, amikor egy külső vízhűtő egységet csatlakoztatunk a hegesztőgéphez. Mindkettő ugyanazt a célt szolgálja, mindkettő hatásfoka teljesen megfelelő, egyetlen különbséget állapíthatunk meg, hogy az egyik kompaktabb, egy egységet képez, a másik két különálló egységből áll.

Melyik a jobb? Melyik a célszerűbb? Melyiket válasszam?

Ha olyan feladatokra vásároljuk a hegesztőgépet, ahol sokat kell folyamatosan hegeszteni, akkor a beépített vízhűtéses gép lehet a jobb választás, hiszen szinte mindig szükségünk lesz rá. Ha szállítani kell, egy darab egységet kell pakolnunk, cipelnünk, ami megkönnyíti a dolgunkat. Ha viszont több területen is használni kívánjuk a gépünket, és nem mindig olyan jellegű feladatokat végzünk, hogy sokat kell folyamatosan hegeszteni, akkor célszerű lehet a külön egységű vízhűtés. Ha egyik munkaterületen sok a hegesztés, a másikon kevesebb, miért cipelnénk mindig egy súlyosabb, termetesebb gépet? A különálló vízhűtős egységet ott hagyhatjuk, ahol többször dolgozunk folyamatos hegesztéssel, ahol kevesebbet kell hegeszteni, oda csak a könnyebb alap hegesztőgépet szállítjuk, egy egyszerűbb kivitelű, kezelhetőbb “léghűtéses” munkakábellel.

A léghűtéses kábelek között is létezik olyan kivitel, amit folyamatos hegesztéshez terveztek, azon célokra, ahol például olyan helyre kell eljuttatni a hegesztőgépet, ahol korlátozottan lehet mozogni, vagy nagy mértékben akadályoztatva vagyunk. Például ha magasba kell vinni a gépet egy nagyobb munkához, és még ráadásul a gépünknek is csak nagyon kevés helye van a munkaterületen. Ott miért is vesződnénk még egy plusz vízhűtő egységgel, vagy miért is vinnénk fel egy jóval nehezebb, nagyobb terjedelmű gépet magunkkal? Nem ésszerű, nem célszerű, a mozgásunkban szűk helyeken korlátozhat minket egy nagyobb gép, és ebből kifolyólag munkavédelmi, és balesetvédelmi  szempontokban is hátrányunkra lehet.

Ha létezik ilyen száraz, (léghűtéses) kábel nagyobb teljesítménnyel, akkor miért is van szükség vízhűtésesre?

Bár ezek a nagyobb teljesítményű száraz munkakábelek ugyanazt a teljesítményt képesek nyújtani, mint a vízhűtéses munkakábelek, egy nagy hátrányuk adódik a vízhűtésessel szemben. A munkaidejük, a tartósságuk, a vezetőképességük. A vízhűtés a munkakábelt egy állandó alacsony hőmérsékleten tartja hegesztés közben, ez a feladata. Ezzel jelentősen növelve az élettartamát. Mivel a vízhűtés képes állandóan alacsonyabb hőmérsékleten tartani a munkakábelt, ebből adódóan kisebb keresztmetszetre van szükségünk, ami ugye súlycsökkenéssel jár. Ugyan nem nagy súlyokról beszélünk, de folyamatos hegesztéseknél, hosszan, lassan mozogva tartani egy munkakábelt hegesztőpisztollyal bizony lehet megterhelő.

Ezzel szemben a száraz (léghűtéses) munkakábel egy jóval vastagabb keresztmetszetű vezetőt igényel, hogy kisebb, lassabb legyen a melegedés, emellett a keresztmetszet növekedés miatt a súlya is több lesz, az élettartama jóval kevesebb a vízhűtésesnél, viszont ahol szűk, nehezen megközelíthető helyen kell dolgozni, ott célszerűbb, és egyszerűbb minél kevesebb felszereléssel felvonulni. Tehát mindig a feladat, a helyszín, a célszerűség határozza meg, hogy melyikre lesz szükségünk.

Melyik a jobb megoldás?

Az, amelyikkel a legegyszerűbben, leggyorsabban, leghatékonyabban, és legbiztonságosabban tudod elvégezni a feladatot. Természetesen ez nem mindegyik hegesztőgép típusnál, hegesztési eljárásnál van így, de ha olyan célokra fogunk hegesztőgépet választani, ahol ezek a típusok kellenek, akkor tisztában kell lennünk ezekkel az opciókkal is, és előnyüket, hátrányukat is tudnunk kell kategorizálni a választásunkhoz, ha eldöntöttük milyen jellegű gépre lesz szükségünk. Minél többet tudunk a hegesztőgépek előnyeiről, és hátrányairól, annál közelebb kerülünk majd a jó döntéshez.

Egyelőre lefektettük az alapokat nagy vonalakban a hegesztőgépekkel kapcsolatosan, de sokan vannak, akik alkotó készséggel rendelkeznek, és további kényelmi funkciókat is igényelnek majd hosszabb távon, esetleg üzleti lehetőség alakulhat a hobbi, otthoni célú hegesztésből, ezért érdemes megemlítenünk még pár paramétert, amikkel egyes hegesztőgépek rendelkeznek, vagy rendelkezhetnek opcionálisan. Illetve emberek lévén, bárkinek jól jöhetnek a hegesztés folyamán kényelmi funkciók, hogy még könnyebben valósíthassa meg álmait otthon, vagy a környezetében bárhol.

A hegesztőgépek családjában megtalálhatóak olyan gépek, amelyekhez külön egységként lehet csatlakoztatni egyéb kiegészítőket, de vannak olyanok is, amelyekbe ezek már bele vannak építve, integrálva gyárilag, és egy külön gomb, vagy potméter használata teszi lehetővé az elérhetőségét. Itt mint kényelmi funkciót megemlíteném a fogyóelektródás gépeknél a lábpedál vezérlést. Nem a munkakábelen kell nyomni egy gombot hegesztésnél, hanem erre egy külön kis lábpedál ad lehetőséget, hogy a kezünk teljesen csak a varratra koncentrálódjon.

Miért jó ez nekünk?

Ha kacifántos, kanyargós varratokat szeretnénk csinálni, például egy kovácsoltvas kerítéselemen kanyargós rudakat kell lekövetnünk a hegesztéssel, a munkakábelt akár 180-fokkal, de akár 360-fokkal is eltekergetve kell hegesztenünk. Ezt sokszor úgy tudjuk csak megtenni, hogy két kézzel vezetjük a munkakábelt, hol egyik kezünkben forgatjuk, hol a másikban, hogy lekövessük a varrat útját. Egy ilyen hegesztés során nem lehet, vagy nagyon nehéz lenne a kapcsolót a hegesztő pisztolyon kapcsolgatni. Viszont egy pedálra rálépni, majd lelépni róla sokkal egyszerűbb megoldás bonyolult pozícióknál, formáknál. Legfőképpen akkor, ha ülve tudjuk megoldani a feladatot, és netán sok egyforma darabot akarunk elkészíteni egymás után.

Vagy ott van például egy szakaszhegesztő funkció. Ha hosszasan kell hegeszteni egy varratot, viszont a hő vetemedés miatt nem lehet/szabad folyamatosan hegeszteni, akkor általában minél egyformább, szép szakaszokban hegesztünk ilyen területen. Persze minden szakasznál megtehetjük, hogy ki-be kapcsolgatjuk a gépet, de nagyon unalmas lesz a 78.-ik szakasz után, a figyelmünket is sokszor elvonja, és a ritmusból is hajlamosabbak leszünk kizökkenni. A szakasz funkció viszont meghatározott beállításokat tesz lehetővé, pont annyira állíthatjuk be, amennyire szeretnénk. És a beállításnál mindig minden szakaszra ugyanannyi varrat fog jutni, és csakis a varratvezetésre, és a szakaszközökre kell koncentrálnunk.

Ezeknek a funkcióknak is van alap, és magasabb szintű lehetősége is. Van, ahol csak a szakasz hegesztését-megállítását tudjuk beállítani, ami annyit jelent, hogy egyszer megnyomod az indító gombot, és a beállított időintervallumot engedi csak hegeszteni, és magától leáll. Tehát nem kell figyelned a kikapcsolási időre. Arrébb viszed a hegesztőpisztolyt, újra nyomod a gombot, és megint ugyanannyi hegesztési időt enged csak. És ezt mindaddig tartja, amíg ki nem kapcsolod ezt a funkciót.

Viszont választható olyan gép is, amelyiknél csak egyszer kell megnyomnod a szakaszhegesztés elkezdését, és a gép automatikusan a beállított időintervallumonként adja a hegesztőáramot, és elveszi azt, majd újra és újra ismétli ezt, amíg újra meg nem nyomod a pisztolyon a vezérlőgombot. Ez annyiban könnyíti még meg a dolgot, hogy csakis a pisztolyvezetésre kell koncentrálnod a teljes hegesztés alatt. Ha megtanulod szabályosan, egyenletesen vezetni a hegesztőpisztolyt, akkor akár tökéletesen egyforma szakaszvarratokat tudsz készíteni úgy, mintha azt egy gép hegesztette volna. Esztétikailag, és minőségileg kiemelkedő munkát adhatsz ki a kezedből.

Ugyanez a funkció szabályozza a ponthegesztést is, ugyanilyen paraméterekkel, beállításokkal, ami nagyon hasznos tud lenni különösen vékony anyagoknál, vagy olyan illesztett hegesztéseknél, ahol nagyobbak az illesztési hézagok, és folyamatos hegesztéssel átégnének az anyagok, vagy nem lehetne miatta már összehegeszteni őket. Ilyen esetekben csak a ponthegesztés jöhet szóba, ha nem akarunk plusz segédanyagokat beilleszteni, amik esetleg esztétikailag nem lennének megfelelőek. Ezek a ponthegesztési eljárások minőségben is nagyon jó fokot tudnak biztosítani, a megfelelő beállítások mellett. Tehát itt már nem csak kényelmi funkcióról beszélünk, hanem egy jó hatásfokkal bíró hegesztési formáról is.

Vannak fémek, például alumínium, ahol ezek a funkciók fő szerepet töltenek be, a munka jellege miatt.
A további kényelmi, vagy célfunkciókat nem említeném ide, mert az már inkább az ipari felhasználáshoz állnak közel, és egy otthoni használat során nagyon ritkán lenne rájuk szükség, de ügyes kézben az alap hegesztőgépekkel is meg lehet oldani azokat a feladatokat. De a legtöbb esetben a környezetünkben előforduló javításokhoz, gyártásokhoz ( kapu, kerítés, stég, kapa, balta, gereblye, aknafedő, stb…)  keresünk hegesztőgépet, amelyhez próbálunk minél nagyobb segítséget nyújtani.

Neked most az az első dolgod, hogy az eddig leírtak alapján írj magadnak egy listát a fenti kérdések alapján  és válaszold meg minél pontosabban őket. Ha tudod, hogy mire szeretnéd használni a hegesztőgépet, milyen feltételek mellet, és ha tudod mit szeretnél csinálni, akkor könnyebb lesz kiválasztani a számodra megfelelő gépet.

Szeretnél megtanulni magabiztosan és jól hegeszteni, hogy otthon meg tudd csinálni, amire szükséged van? Kattints ide >
hegesztő tanfolyam online

'Fel a tetejéhez' gomb